Az összes aggály, amit 2013-ban megfogalmaztunk a paksi bővítéssel kapcsolatban, mára bekövetkezett, ráadásul időközben új kockázatok is jelentkeztek – állítja Jávor Benedek, a PM EP-képviselője, aki munkatársaival elkészítette a projekt második kérdés-válasz gyűjteményét. A füzetben összegyűjtött adatokból és információkból egyetlen logikus következtetés adódik: az „évszázad beruházása” anyagi és energiapolitikai értelemben is bukásra van ítélve.
Egyoldalú, az uniós kapcsolatrendszerünket megterhelő orosz függőség, a megújuló energia háttérbe szorulása, kiemelt korrupciós kockázat, a szakmai szempontok politika általi felülírása, jogvita az EU-val – többek között ezeket a veszélyeket azonosította a 2013-ban szintén Jávorék által megjelentetett „Atomot nekünk?” című kiadvány.
Fotó: M. Schmidt János / Népszabadság/archív
Ahogyan az ellenzéki EP-képviselő csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján megfogalmazta, akkor még az Orbán–Putyin-atompaktum, az atomtörvény-módosítás és a többi kedélyborzoló fejlemény előtt voltunk, visszatekintve mégis úgy tűnik, hogy igen pontosan sikerült megjósolni a jövőt, ráadásul az aggodalmak sem voltak túlzóak. Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor 2014-ben írta alá Moszkvában a nukleáris együttműködési megállapodást, azóta szerződés született a kivitelezésről, az üzemanyag-ellátásról és a finanszírozásról is. Az új atomtörvény az összes dokumentumot és csatlakozó információt titkosította, így a részletekről sem a magyar közvélemény, sem a parlament nem tud semmit. Az EU három jogi eljárást is indított a magyar kormány ellen (a nemzetközi tender kikerülése, a tiltott állami támogatás gyanúja és a környezeti adatok titkosítása miatt), egy negyedik eljárásban pedig tavaly az üzemanyag-ellátási szerződést módosítani kellett: kikerült belőle a 20 évre szóló orosz szállítási monopólium, illetve az a lehetőség, hogy a kiégett fűtőelemeket Oroszország átveszi feldolgozásra.
Magyarország a közös uniós energiapolitika fekete báránya és fő kerékkötője, valamint – az időközben kitört orosz–ukrán konfliktus ellenére – az orosz érdekek első számú európai uniós védelmezője lett, ami önmagában is jelzi, hogy az atomegyezménynek igenis vannak az üzleten jócskán túlmutató következményei. Ami pedig a korrupciót illeti: a Paks II Zrt.-nek egyelőre főként médiaköltései vannak, azok azonban olyan egyértelmű jobboldali dominanciát és pártkötődést mutatnak, mintha a Fidesz-székházban írnák alá a szerződéseiket – a legutóbbi tenderükön például a Habony-féle médiacsoport tarolt.
Forrás: nol.hu