Az osztrák állam “megengedhetetlen állami finanszírozás miatt” kifogásolja a Paks II. beruházási terveket. Ausztria a hivatalos állásfoglalást szerdán küldte meg az Európai Bizottságnak. A Paks környéki települések közben szintén levelet írtak az EB-hez, amelyben a beruházás mellett érvelnek.
Az osztrák érvek szerint “nem megtérülő technológia használatának támogatásáról” van szó, amely “a belső villamosenergia-piacon versenytorzító hatáshoz vezethet”.
Így előfordulhat, hogy a megújuló energiaforrást előállító és ezáltal költséghatékonyabb energiatermelők nem tudnak piacra jutni, vagy kiszorulnak onnan – áll az osztrák gazdasági minisztérium által kiadott indoklásban.
Ausztria fellép az atomerőművek létesítésének bármilyen fajta támogatásával, valamint a nukleáris energia előállításával szemben – közölte Reinhold Mitterlehner gazdasági miniszter a tárca szerdai közleményében. Mitterlehner az írásos anyagban úgy vélekedik: az atomenergia nem része a fenntartható energiaellátásnak, és nem megtérülő módja a klímaváltozás elleni küzdelemnek.
Az osztrák álláspont szerint az atomerőmű nem lehet megtérülő, amennyiben figyelembe veszik az összes felmerülő biztosítási és biztonsági költséget. Az osztrák vélemény alapján ugyanígy számításba kell venni a keletkező hulladék ideiglenes tárolásának, kezelésének, végleges elhelyezésének és az utólagos eljárásoknak a költségeit is.
Az osztrák állásfoglalás hivatkozik a finnországi Olkiluoto és a franciaországi Flamanville telephelyen lévő atomerőművek megvalósításának legújabb tapasztalataira, miszerint akár jelentősen tolódhat az építkezés és előfordulhat a költségek növekedése is.
Az Európai Bizottság november 23-án indított mélyreható vizsgálatot annak kiderítésére, hogy egy magánbefektető is hasonló feltételekkel finanszírozná-e az építkezést, illetve hogy a magyarországi beruházás állami támogatásnak minősül-e. Amennyiben úgy találják, hogy a beruházáshoz az állam támogatást nyújt, a bizottság megvizsgálja, hogy az mennyiben vezethet a verseny torzulásához a magyar energiapiacon. Az EB hivatalos lapjában január 12-én tette közzé a Paks II projekt esetleges állami támogatásához kapcsolódó vizsgálat összefoglalóját. Az uniós dokumentum publikálása azt is jelenti, hogy az következő egy hónapban harmadik felek is észrevételeket tehetnek arról, hogy a paksi kapacitás-fenntartási beruházás tartalmaz-e állami támogatást.
A magyar kormányzat határozott álláspontja, hogy a Paks II beruházás a szabadpiaci körülmények között is versenyképes és megtérülő, ezért nincs szükség állami támogatás igénybe vételére.
A Paks környéki települések kiállnak a beruházás mellett
Közben Paks városa, a környékbeli településeket tömörítő Társadalmi Ellenőrző Információs és Településfejlesztési Társulás (TEIT) és a Magyar Atomfórum Egyesület levélben fordult az Európai Bizottsághoz a Paks II. beruházás mellett érvelve – számoltak be a város, illetve a szervezetek vezetői szerdai közös sajtótájékoztatójukon, Faddon.
Levelükben azt szorgalmazzák, hogy az Európai Bizottság tegye lehetővé, hogy zökkenőmentesen haladjon a Paks II. beruházás, mert szerintük az a térség lakossága, gazdasága és az ország közös érdeke – tájékoztatott a TEIT-nek a Tolna megyei településen tartott kihelyezett ülése előtt a társulás elnöke, Bálint József, a Magyar Atomfórum Egyesületet vezető Lenkei István és Süli János (Néppárt), Paks polgármestere.
Süli János úgy fogalmazott, az önkormányzatok és a vállalkozások készülnek arra, hogy elkezdődjenek a kapacitásfenntartással kapcsolatos munkák, “a késlekedés és bizonytalanság károkat okoz”. A paksi atomerőmű üzembe helyezése óta nem károsította a környezetét, viszont a térség gazdaságára pozitív hatással van – fűzte hozzá.
Bálint József kijelentette, hogy jó munkakapcsolat alakult ki az erőmű társadalmi ellenőrzésében részt vevő TEIT és a paksi atomerőmű között, a településvezetők meggyőződtek arról, hogy a nukleáris technológia a költségek, a környezetvédelem szempontjából is jó választás. Azonosulni tudnak a kormány azon céljával, hogy két újabb blokk épüljön Pakson – tette hozzá.
A nukleáris iparban érdekelt 36 kisebb-nagyobb hazai cég képviselői által alkotott Magyar Atomfórum Egyesület elnöke szerint sürgősen folytatni kell a munkálatokat, a bürokratikus akadályokat el kell hárítani. Lenkei István kitért arra is: nem jellemző, hogy az Európai Bizottság kikéri a civilek véleményét ilyen ügyekben, ezért nem tudja, hogy milyen súllyal esnek latba a Magyarországról küldött hozzászólások. Ismeretei szerint sok más magyar civil szervezet és magánember élt a lehetőséggel és sorakoztatta fel érveit a nukleáris kapacitás fenntartása mellett.
Az Európai Bizottság hivatalos lapjában január 12-én tették közzé a Paks II. projekt esetleges állami támogatásához kapcsolódó vizsgálatról a bizottsági álláspont összefoglalóját, az egy hónapos konzultációs időszak pénteken zárul.