Egyelőre nem akad meg a paksi bővítés előkészítése a múlt héten elindított két brüsszeli vizsgálat mellett sem, de számos jogi bizonytalanság fogalmazódik meg, illetve a magyar államadósság finanszírozásra gyakorolt hatás is lényeges – ez a kép rajzolódik ki a Figyelő csütörtöki nagycikkéből. A lap szerint a kötelezettségszegési eljárás nyomán “a jelenlegi munkák nagy részét kitevő engedélyeztetést és előkészítést ugyan valóban nem gátolja a kialakult helyzet, nemsokára azonban az oroszoknak is el kellene kezdeni érdemben dolgozni az erőművön. Márpedig velük újabb szerződéseket egész biztosan nem köthet a magyar fél és jó eséllyel teljesítésigazolásokat sem állíthat ki a beruházást felügyelő projekttársaság”. A lap egyes értelmezésekre hivatkozva azt vázolja: a vita rendeződéséig a szállítások teljesen állni fognak, ami így már néhány hónap múlva problémákat okozhat. A cikk számos felvetését, így a magyar-orosz államközi szerződés esetleges hatálytalanságát, kiegészítettük a Portfolio saját információival. Tudomásunk szerint a magyar kormánynak az időtényező és a költségvetési következmények miatt is abszolút érdeke a vitás ügyek mielőbbi – kompromisszumos – rendezése.
A cikk néhány fontosabb gondolata a Portfolio saját kiegészítéseivel:
- Azzal, hogy az EU befogadta Jávor Benedek PM európai parlamenti képviselőjének panaszát, nem kettő, hanem három fronton zajlanak vizsgálatok a Paks II. projekt kapcsán, utóbbi ugyanis a paksi szerződések általános titkosításának az uniós (környezetvédelmi) szabályokkal kapcsolatos összhangját kezdte el vizsgálni egy ún. pilot projekt keretében. Ugyanilyen vizsgálat vezetett ahhoz, hogy végül a beszerzések terén uniós kötelezettségszegési eljárás indult múlt héten.
- A nemzetközi tender elmaradása miatt indított kötelezettségszegési eljárás kapcsán a lap úgy tudja: a kormány bízik a kompromisszumos megoldásban, de az általa megkérdezett szakértők nem igazán tudják elképzelni, hogy mi lehet ez.
- Összhangban azzal, mint amit Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője múlt csütörtökön sugallt, a Portfolio is úgy tudja, hogy a kormány valóban törekszik a gyors, kompromisszumos megegyezésre, de az előkészítési munkák addig is haladnak tovább a maguk útján. Azt a Figyelő sem írja, hogy a kötelezettségszegési eljárás konkrétan megakasztaná a beruházást, illetve annak előkészítését, de azt felveti, hogy idővel az előkészítő fázis helyett már a megvalósítási fázis jön, ahol újabb szerződéseket kellene kötni, márpedig ez az alábbiak miatt akadályba ütközhet.
- A gyors megegyezés és a tiszta jogi helyzet a Portfolio tudomása szerint két főbb ok miatt is érdeke a magyar kormánynak: 1.) addig kérdéses, hogy milyen további szerződéseket köthet a Paks II. projektcége, illetve kiállíthat-e teljesítésigazolásokat (a Figyelő szerint jó eséllyel nem), 2.) a helyzet tisztulásáig, elsősorban optikai okok (a potenciális kritikák elkerülése) miatt nem tervez lehívni részletet az orosz hitelből a projektcég.
- Az, hogy egyelőre nem hív le részletet az orosz hitelből a cég, azt is jelenti, hogy a projekt előkészítésének költségei mindaddig kizárólag a magyar költségvetést terhelik, így ezt meg kell finanszíroznia az Államadósság Kezelő Központnak. Érdemes megjegyezni, hogy a Paks II. projekttársaság éves költségvetési tervezete minden évben úgy áll össze, hogy abban a tervek szerint 80%-ot már az orosz hitelkeretből használnánk fel, és csak 20%-ot kell az adott évben a magyar büdzsének hozzátennie, azaz az ÁKK-nak megfinanszíroznia.
- Az idei évi 28 milliárdos céges keretből a 80%-nyi orosz hitelrész “kipótlása” a magyar büdzsé terhére még nem olyan nagy erőfeszítés, de a projekttársaság jövő évre tervezett 113 milliárdos költségvetéséből a bő 90 milliárd forintnyi többlet magyar hozzájárulás megfinanszírozása már nagyobb tehernek mondható. Cikkünk eredeti verzióját pontosítva fontos ugyanakkor tudni: az eredményszemléletű államháztartási hiány és a kimutatott adott évi államadósság szám szempontjából lényegtelen, hogy az az orosz hitel és a magyar büdzsé hiányának kombinációjából áll össze, vagy csak a magyar büdzsé hiányából, mindkettő ugyanúgy növeli mind az éves deficitet, mind az államadósságot.
- A Figyelő szerint az, hogy óvatossági okok miatt egyelőre nem nyúl a magyar kormány az orosz hitelkerethez, kedvező irányba is “elsülhet” majd (ha például egész 2016-ban nem nyúlunk hozzá, majd 2017-ben hozzányúlunk), mert a hitelkeretben képződhet majd egy lehívható puffer. Így tehát például a 2017-ben a projekttársaság büdzséjét akár teljes egészében a hitelkeretből lehetne állni, azaz akkor nem kellene a magyar büdzséből áldozni a 2017-ben felmerülő költségekre, így abban az évben elvileg nem kellene az ÁKK-nak többlet finanszírozással kalkulálnia.
- A beszerzési kérdés miatt most indult kötelezettségszegési eljárásnak az az egyik legnagyobb tétje (időbeli csúszás), hogy 2026-ra valóban termelésbe tud-e állni a két új blokk, vagy sem, ugyanis ettől függetlenül Magyarországnak 2026. március 15-én meg kell kezdenie a felvett orosz hitel törlesztését.
- A lap azt veti fel, hogy a most indult kötelezettségszegési eljárás könnyen akár több hónapra, sőt az Európai Bíróságra kerülve akár több évre is lassíthatja, vagy késtetheti a beruházást. A lap forgatókönyv elemzése alapján azt valószínűsíti, hogy a 2 hónapon belül érkező magyar kormányzati választ nem fogadja majd el Brüsszel (azaz ragaszkodik a fővállalkozó kiválasztását illetően is a tender kiírásához), így a vita az Európai Bíróság elé kerülhet.
- A lap utal Aszódi Attila kormánybiztos hétvégi blogbejegyzésére, amelyben arra emlékeztet, hogy az összegyűjtött 11 európai atomerőmű beruházásból 7-nél nem volt nemzetközi tender. A lap szerint azért nincs értelme ezeket az eseteket citálni a magyar beruházás kapcsán, mert ezen hét projektből többnél sem a megrendelő, sem a későbbi üzemeltető nem állami cég, így nincs értelme közbeszerzési kötelezettségről sem beszélni. Ezt azzal érdemes kiegészíteni, hogy többségében nem állami cégekről volt szó, azaz több projekt esetén igenis bizonyos részben megjelent egy-egy állam, vagy annak intézménye is a projektben.
- A tiltott állami támogatás kérdésében múlt héten végül a Bizottság nem hozott még ítéletet, hanem ún. mélyreható vizsgálatot indított annak feltárására, hogy a beruházás piaci alapon is megáll, vagy csak állami támogatás mellett.
- A lap három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel. Az első szerint a konstrukció nem állami támogatás, így ez a legjobb kimenet a projekt folytathatósága szempontjából, de a lap szerint ennek a forgatókönyvnek elég kicsi az esélye, mivel “sokan úgy vélik: az EB végül arra jut, hogy a Paks II. piaci viszonyok között nem valósulna meg”.
- A második, a lap szerint legvalószínűbbnek tartott forgatókönyv szerint a Bizottság rábólint arra, hogy állami támogatás van a projektben (azaz ez nem tiltott állami támogatás). A lap szerint ez azért lenne kellemetlen, mert a magyar fél eddig végig azt kommunikálta, hogy a paksi projekt egy piaci konstrukció, így viszont ennek ellenkezőjét kellene kommunikálni, amire a lap szerint nincsenek egyelőre felkészülve a projekt vezetői. A cikk szerint a tiltott állami támogatással kapcsolatos vizsgálat mellett (amelynek eredménye valamikor 2016-ban megszülethet) is folytatódhat a projekt előkészítése.
- A harmadik forgatókönyv az lenne, ha a Bizottság azt állapítaná meg, hogy tiltott állami támogatás van a projektben, így az egész paksi projekt leállna.
- Érdekes gondolat a cikkben, miszerint egyes értelmezések szerint a Bizottság nem hagyhat jóvá olyan dotációs tervet, amely mellőzte a közbeszerzési eljárást, így tehát a két, most folyó brüsszeli vizsgálat egymásra is hathat. A cikk szerint mindenesetre jó eséllyel a tender kiírását mindenképpen kötelezővé tenné Brüsszel.
- Érdemes egyébként felhívni a figyelmet, hogy a tiltott állami támogatás kérdésében a Bizottság mélyreható vizsgálatot kezdeményezett, azaz olyan vizsgálatot, amelybe bevonja a civil szervezeteket és más országok kormányait, szervezeteit is. A tőlük összegyűjtött érvanyagot is figyelembe veszi tehát majd saját határozatában a Bizottság, amit könnyen lehet, hogy azért tesz a Bizottság, hogy a döntése után kisebb eséllyel lehessen megtámadni azt az Európai Bíróság előtt – a brit atomerőmű projekt kapcsán ugyanis ez történt és most ennek az esetnek a kivédésére törekedhet a Bizottság.
- A cikk további gondolata, hogy maga a 2014. januári magyar-orosz államközi szerződés (és a rá épülő három megvalósítási megállapodás) sem léphetett hatályba, mivel a magyar fél az aláírásig nem bizonyosodott meg arról, hogy a dokumentum valamennyi hazai és EU-s jogszabálynak megfelel. Márpedig a most elindult kötelezettségszegési eljárás arra utal, hogy ez nem történt meg (az államközi szerződés előtt érkezett Barroso-levél csak az elvi jóváhagyást adta meg, de arra felhívta a figyelmet, hogy ettől függetlenül még be kell tartani az uniós jogszabályokat, amiket most kétségbe vont a beszerzés terén a Bizottság).
- A Portfolio tudomása szerint az, hogy az államközi szerződés nem lenne hatályos, fals információ, a most indított brüsszeli vizsgálatok a kétoldalú államközi szerződés hatályára semmilyen módon nincsenek hatással.
Forrás: portfolio.hu