A Paks II. projekt tiltott állami támogatással kapcsolatos kérdéseit az EU Versenyjogi Főigazgatósága vizsgálja és egyelőre nem kaptunk arról információkat, hogy hogyan ítélhetik meg a projektet, igaz magyar kormányzati jelzések alapján jövő hétfőn egy fontos határnap lesz – jelezte egy mai sajtóbeszélgetésen Aszódi Attila. A Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos elmondta, hogy lezárult a beruházás környezetvédelmi engedélyezéséhez kapcsolódó fontos törvényi előírás teljesítése: a lakossági tájékoztató szakasz és éppen emiatt nagyon valószínű, hogy a következő hónapokban megszületik a környezetvédelmi hatóság döntése a projektről. Aszódi a Portfolio kérdésére vázolta, hogy a beruházás kivitelezése a tervek szerint 2018-ban indul és addigra a 12 milliárd eurós teljes beruházási költség mintegy 6-10 százalékát már elviheti az előkészítési-tervezési költség, ami így az államadósságot addigra már összességében 225-375 milliárd forinttal emelheti.
A tiltott állami támogatás kérdése még nyitott
Aszódi tájékoztatása szerint a paksi projekt tiltott állami támogatással kapcsolatos kérdéseit az Európai Bizottság Versenyjogi Főigazgatósága vizsgálja, és Lázár János miniszter közelmúltbeli jelzései alapján a kéthónapos vizsgálati periódus november 23-án, azaz jövő héten lezárulhat. Ennek kapcsán jelezte most a kormánybiztos, hogy nincsenek előzetes információk a vizsgálat eredményéről, igaz a közelmúltban magyar sajtóértesülések azt vetítették előre, hogy átmehet ezen a vizsgán is a projekt.
A kormánybiztos vázolta azokat a feltételezéseket, előrejelzéseket, amelyek alapján azt látják, hogy a projekt megtérül, így kíváncsian várják a tiltott állami támogatással kapcsolatos brüsszeli vizsgálatok eredményét. Rámutatott, hogy a brit atomerőmű építési projektbe épített garanciális elemek nálunk nem léteznek (garantált átvételi mennyiség és ár), de ezekre nincs is szükség az önköltség számítások megalapozottsága és a jövőben jelentősen emelkedő áramárak miatt.
Utóbbit jórészt arra alapozza, hogy Európában számos elöregedett, illetve korszerűtlen technológiájú erőmű üzemel (lignit és szénerőművek), amelyeket az EU-s előírások, illetve a klímavédelmi megállapodások ki fognak szorítani a piacról. Ezért a mostani áramárak (amelyek meglátása szerint erősen torzítottak például a német támogatási rendszer nyomán) jelentősen emelkedni fognak a következő évtizedekben.
A német támogatási rendszer torzító erejének alátámasztására jelezte: tavaly mintegy 500 TWh áramot termeltek az országban, amelynek piaci értéke kb. 20 milliárd euró. Ennek kb. 26%-a jött megújuló energiaforrásokból (víz, szél, nap) és ezen piaci szegmenstmintegy 20 milliárd euróval támogatta a német állam (pontosabban az adófizetői kör).
Megjegyezte: a Miniszterelnökség régóta azt hangoztatja, hogy az önköltségi ár 55 euró/MWh, és leszögezte:
Ezzel párhuzamosan azt vázolta, hogy a CO-2 kvóták ára is jelentősen drágulni fog a klímavédelmi okok miatt is (a következő években 20 euró/tonna körülre, majd később ennek duplája körülre). Épen emiatt látja azt, hogy már önmagában ez felfelé fogja tolni az áram hosszabb távú piaci árát és emiatt jöhetnek ki a paksi projekt megtérülését alátámasztó számítások.
Aszódi leszögezte:
és ezekről a számításokról mond véleményt most az Európai Bizottság illetékes főigazgatósága. Ha jóváhagyja a Bizottság a támogatási konstrukciót, akkor Aszódi jelzése szerint több számítási anyagot is nyilvánosságra hozhatnak majd.
Érdemes egyébként megjegyezni, hogy a MAVÍR számításai szerint a magyarországi áramfelhasználás növekedési tendenciája miatt 2030-ig mintegy 7200 MWh-nyi új kapacitásnak kellene létrejönnie, amiből a paksi négy új blokk kapacitása mintegy 2400 MWh-t tenne ki, azaz a szükséges jövőbeli kapacitásnak csak az egyharmadáról beszélünk. A többi kapacitás várhatóan sok új, kisebb-nagyobb erőművi kapacitásból jönne majd létre a nemzeti energiastratégia alapján.
Forrás: portfolio.hu