Aszódi Attila: Magyarország az uniós energiapolitikával összhangban cselekszik
Az Osztrák Nagykövetség agrárattaséja szerint minden országnak megvan a joga arra, hogy meghatározza saját energiamixét, azonban a nukleáris energia állami támogatása torzítaná a liberalizált európai energiapiacot és hátráltatná a megújuló energiák terjedését.
Ernst Zimmerl erről az Energiaklub Paks II – Egy bizonytalan beruházás elnevezésű hétfői rendezvényén beszélt. Hozzátette: az osztrák kormány aggályosnak tartja a Paks II projekttel kapcsolatban, hogy nem volt közbeszerzési tender a projektről, amit pedig előír az uniós jog. Az uniós versenyjogi szabályokat is be kell tartani, az osztrák kormány szigorúan elutasítja a nukleáris energia minden közvetlen vagy közvetett támogatását – szögezte le.
Elmondta azt is, hogy bár a magyar és az osztrák kormánynak eltérő nézetei vannak a nukleáris energiáról, meg van győződve arról, hogy közös érdek a nukleáris biztonság folyamatos növelése. Jogilag kötelező érvényű biztonsági előírásokra van szükség – jelentette ki.
Felidézte, hogy 2015-ben bilaterális egyeztetések voltak a környezeti hatásvizsgálat témájában, és úgy vélte, elérhető közelségbe került egy megállapodás egyes nukleáris biztonsági kérdésekben, amint több információ elérhető lesz a két ország közötti nukleáris információs megállapodás alapján. A komoly nukleáris balesetek nem állnak meg az országhatároknál – mondta, felhívva a figyelmet az átláthatóság szükségességére, amit az uniós jog is szabályoz.
“Nagyon aggasztó, hogy a két új reaktor megépítéséről szóló, az orosz féllel kötött megállapodás részleteit 30 évre titkosították” – jegyezte meg. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője a beruházással kapcsolatos európai uniós vizsgálatokról szólva elmondta: a legfontosabbak a tiltott állami támogatás miatti és a közbeszerzési eljárás kiírásának elmaradása miatti eljárások.
Úgy vélte, az első esetben már formálódhat megállapodás a kormány és a bizottság között, eszerint a bizottság megállapítja az állami támogatás tényét, de speciális körülmények fennállása miatt indokoltnak nyilváníthatja azt. Úgy látja, ősz előtt nem várható döntés ebben az eljárásban.
Az üzemanyag-ellátási szerződést már módosították az unió kifogásai nyomán – mondta. A paksi beruházás adatainak megismerhetősége ügyében folytatott eljárás nyomán is módosította a vonatkozó törvényt a kormány, ez a múlt héten lépett hatályba. E szerint nem lehet általánosságban titkosítani az adatokat, meg kell jelölni az üzleti vagy biztonsági titkokat tartalmazó adatokat – ismertette.
Koritár Zsuzsanna, az Energiaklub szakértője elmondta: a legnagyobb probléma, hogy nem bizonyították be az egész beruházás létjogosultságát, nincsenek alternatív forgatókönyvek az ország energiaellátásának biztosítására, amiket össze lehetne hasonlítani. E kérdésben megalapozott szakmai döntésre, nem politikaira lenne szükség – jelentette ki.
Véleménye szerint több hazai és nemzetközi jogszabályba is ütközik az a folyamat, amely során az atomerőműről döntöttek. Ezek között említette a közbeszerzési tender elmaradását. Elmondta azt is, hogy a hivatalos teljes költségvetés 3750 milliárd forint, azonban nem számoltak több lehetséges járulékos költséggel, amelyek értéke akár a 2000 milliárd forintot is elérheti.
Aszódi Attila: Magyarország az uniós energiapolitikával összhangban cselekszik
A paksi atomerőmű bővítési projektje során Magyarország az uniós energiapolitikával összhangban cselekszik, mivel az Európai Bizottság is a nukleáris termelőkapacitás szinten tartásával számol a jövőben – mondta a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos hétfőn az MTI-nek.
Aszódi Attila kiemelte: az Európai Bizottság közelmúltban kiadott stratégiai jelentése a nukleáris termelőkapacitás jelenlegi szintjének fenntartásával számol 2050-re Európában, amelyhez 400-450 milliárd euró beruházásra lehet szükség. A kapacitás-fenntartáshoz tartozik az új erőművek építése és a meglévők élettartamának meghosszabbítása is – tette hozzá. Hangsúlyozta: a jelentésben a bizottság is a legfejlettebb reaktorok közé sorolja a paksi projektbe tervezett VVER-1200-as reaktort.
A kormánybiztos az Energiaklub paksi bővítésről szóló hétfői rendezvényén elhangzottakra reagálva leszögezte: valóban fontos szuverén jog, hogy minden ország maga döntsön az energiamixéről. Míg Ausztria a magas hegyek miatt képes arra, hogy a felhasznált villamosenergia 60 százalékát vízenergiából állítsa elő, addig Magyarországon ez nem lehetséges – fogalmazott az osztrák álláspontra reagálva, amely a megújuló energiák felhasználását hangsúlyozza. Kitért arra, hogy jelenleg az európai villamosenergia-termelés 27 százalékát adják az atomerőművek, és a 28 tagállamból 14-ben van reaktor. Óriási ellátásbiztonsági és klímavédelmi előnyei vannak annak, hogy ezek az erőművek a nap 24 órájában termelnek – mutatott rá. Kitért arra is, hogy jelenleg 10 országban zajlik atomerőmű-építés vagy engedélyezési, előkészítési folyamat, példaként Szlovákiát, Franciaországot és Finnországot említette.
A kormánybiztos elmondása szerint Ausztriával korrekt, szomszédi partneri együttműködés zajlik a paksi bővítéssel kapcsolatban. A környezeti hatásvizsgálati eljárásba 30 országot hívtak meg, Ausztria kérdésére közmeghallgatásra és szakértői konzultációra is sor került, amelyeken minden kérdésre válaszoltak. Ausztria március végén jelezte, hogy az eljárást lezártnak tekinti, a biztonsággal kapcsolatos fennmaradt műszaki kérdéseket pedig bilaterális úton kívánja rendezni – számolt be Aszódi Attila.
Kitért arra, hogy a megújuló energiák, a nap- vagy a szélenergia és a biomassza óriási állami támogatásokat élveznek. Paks II-nél pedig nincs szükség ártámogatásra vagy fix átvételi árra, hogy a projekt megtérüljön – hívta fel a figyelmet. A 2020-as évek közepére várható piaci villamosenergia-árnál a projekt az összes költségét ki tudja termelni – jelentette ki. Hozzáfűzte, hogy az Európai Bizottsággal régóta folyamatosan egyeztetnek az állami támogatás ügyében, minden kérdésükre válaszoltak. Hangsúlyozta, hogy nem tiltott állami támogatás miatt folyik a vizsgálat, egyben jelezte: remélik, hogy az év közepéig kialakítja a bizottság az álláspontját.
Aszódi Attila elmondása szerint a kormány vizsgálta a beruházás alternatív forgatókönyveit, beleértve a zéró alternatívát is. A parlament által 2011-ben elfogadott energiapolitikai forgatókönyv szerint az atomenergiát is tartalmazó változat hosszú távon a legjobb megoldás az ország energiaellátásának biztosítására – mondta. Mivel az orosz fővállalkozóval fix áras szerződést kötöttek, nincsen szükség olyan többletberuházásokra, amelyek eddig nem lettek volna benne az eddigi számításokban – tette hozzá a kormánybiztos.
Forrás: magyarhirlap.hu