Több mint 30 000 előre beküldött kérdést tettek fel a Paks II-vel kapcsolatos müncheni közmeghallgatás előtt a német emberek, akik elsősorban a tervezett atomerőmű biztonságára voltak kíváncsiak.
A magyar küldöttség rosszul reagált a német közönségnek a beruházást elutasító véleményére. Arroganciájuk nemcsak az összegyűlt civileket, de a levezető elnököt, a bajor környezetvédelmi minisztérium szakemberét is megdöbbentette.
(A Greenpeace végigköveti a nemzetközi közmeghallgatásokat. Beszámolóink az eddigi közmeghallgatásokról itt és itt és itt.)
A bajor környezetvédelmi minisztérium napelemeinek mutatói. Jobbra a napi program: közmeghallgatás Paksról.
Elképesztően hosszúra nyúlt Paks II müncheni közmeghallgatása. Ellenben, a másfél napon keresztül tartó, nettó mintegy 16 és fél órányi meghallgatás alatt viszont alig mondott érdemit Aszódi Attila kormánybiztos és csapata. Sőt. Olykor úgy tűnt, hogy Aszódi teljes elvakultsággal küzd Paks II-ért (vagy a munkahelyéért) – mintha mindez azon a maroknyi német civilen múlna.
Mindemellett igen szembetűnő volt a német hatóságok távolléte. A levezető elnökön kívül nem volt látható politikus, sem képviselő, sem további szakember a minisztériumi-hatósági oldalról. Ellentétben például a korábbiromániai és osztrák közmeghallgatásokkal. Maga a német levezető elnök, Hans Heierth üdvözlő beszédéből ugyan kitűnt, hogy kívül szeretne helyezkedni az egészen, és legfeljebb a felek közötti közvetítői szerepre vállalkozna, de később kiderült, ide ez nem elég: többször kellett békítőleg közbeavatkoznia, vagy utólag elmagyaráznia, szerinte mégis hogyan kellett volna válaszolni az adott kérdésre.
Mind közül a müncheni volt talán a legarcpirítóbb meghallgatás, ahol a magyar delegátus élén Aszódi Attila miniszteri biztos rögtön a legelején lekicsinylően beszélt a német energetika teljesítményéről (mintha csak „a pannon puma” ezen a téren is száguldana, és kenterbe verné a nyugat-európai modelleket). A kiosztott virtuális sallerek után megjegyezte, persze német cégek is részt vehetnek majd „egyes nagyberendezésekre” kiírt tendereken – ez nyilván gesztus a német Siemens és társai részére, aki otthon Németországban viszont kifejezetten zöld színben próbál feltűnni, és a 2011-es fukusimai katasztrófa után ki is szállt az atomenergetikából. Hogy valóban igaz-e az, hogy a magyarok tendert írnának ki a nagyberendezések egy részére, az kérdés (mint ahogy az sem ismert, erről az oroszok tudnak-e).
Forrás: greenpeace.blog.hu